SÁTOR PAVILON, VATTACUKOR ÉS POPCORN GÉP ELADÁS! IZZÍTÓGYERTYA SZERELÉS!

20.000Ft-tól SÁTOR, PAVILON, RENDEZVÉNY SÁTOR ÉRTÉKESÍTÉS - BÉRBEADÁS! VATTACUKOR ÁRUSÍTÁS - MEGRENDELÉS! RENDEZVÉNYEKRE! USA VATTACUKOR ÉS POPCORN GÉPEK ELADÁSA! IZZÍTÓGYERTYA SZERELÉSE!

B/3    A SZERZŐDÉSKÖTÉS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

205. § (1) A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.

Kötelmi jogunk a konszenzuál-szerződés elvi alapján áll. A szerződés létrejöttéhez a szerződéskötésre irányuló akaratot megfelelő módon ki kell fejezni.

A kölcsönösen kinyilvánított akaratnyilatkozatok egybehangzósága jogszabályi tilalom hiányában kiváltja a szándékolt joghatást. A mellérendelt alanyok szabad akaratukkal hozzák létre a szerződést és határozzák meg annak milyenségét (típusát, tartalmát). Kivételes jelenség a szerződések jogában, amikor kötelező érvényű jogi normák irányítják a felek akaratát, ennél pedig még ritkább, hogyha már a szerződés létrejöttét illetően kogencia uralkodik.

Az akaratnyilatkozat szerepei:

  1. Az akaratnyilatkozat a szerződés szerkezeti alapeleme. A szerződés létrejöttéhez, módosításához, megszüntetéséhez általában legalább két egybehangzó akaratnyilvánításra van szükség. A szerződés tehát legalább két egybehangzó akaratnyilatkozatból áll.
  1. Hatalmasságról (alakító jogról) beszélünk akkor, ha – a törvényben meghatározott esetekben – egyoldalúnyilatkozat keletkezteti, módosítja vagy szünteti meg a szerződést (pl. elővásárlási jog gyakorlása, elállás)

199. § Egyoldalú nyilatkozatból csak a jogszabályban megállapított esetekben keletkezik jogosultság a szolgáltatás követelésére; az egyoldalú nyilatkozatokra – ha a törvény kivételt nem tesz – a szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

  1. Kivételesen előfordulhat, hogy egy akaratnyilatkozat önmagában is létrehoz szerződési viszonyhoz hasonló jogviszonyt: ilyenkor egyoldalú jogügylet jön létre. Egyoldalú nyilatkozattal mindenki rendszerint csak a maga terhére vállalhat el kötelezettséget. (végrendelet, díjkitűzés)

Akaratnyilatkozatok csoportosítása:

Nem címzett – címzett akaratnyilatkozatok

Az egyoldalú jogügylet rendszerint nem címzett akaratnyilatkozat: csak általában van közlésre szánva, létrejön, ha a jogi hatást célzó akaratkifejezés megtörténik.

címzett akaratnyilatkozat létrejöttéhez az is szükséges, hogy az akaratkifejezés annak a személynek az irányában történjék meg, akihez a kérdéses jognyilatkozatot intézni kell. (kivétel pl. az árverés)

 

Múló eszközzel – maradandó eszközzel tett akaratnyilatkozat

Címzett akaratnyilatkozatot múló eszközzel (szóban, telefonon) vagy maradandó eszközzel (levél, fax) lehet tenni. (Ld. alább a különbség jelentőségét)

Formája szerint

216. § (1) Szerződést [Akaratnyilatkozatot] jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában akár szóban, akár írásban lehet kötni [megtenni]. A szerződési akaratot ráutaló magatartással is kifejezésre lehet juttatni.

(2) A nyilatkozattétel elmulasztása – ha az nem ráutaló magatartás – csak akkor minősül elfogadásnak, ha ezt jogszabály rendeli, vagy ha a felek ebben megállapodtak.

1

B/3    A SZERZŐDÉSKÖTÉS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

A hallgatás tehát főszabályként nem beleegyezés. Elfogadásnak csak akkor minősül, ha ezt jogszabály kivételesen előírja vagy a felek így állapodtak meg.

AJÁNLAT

A szerződés létrejöttéhez annyi szerződési nyilatkozatnak az egybehangzására van szükség, ahány fél a szerződésben részt vesz. Legegyszerűbb eset, ha két fél vesz részt: az egyik fél ajánlatot tesz, a másik fél az ajánlatot elfogadja. Az ajánlat és az elfogadás egyaránt joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat. A szerződés a kettő egybehangzása és kölcsönössége esetében jön létre.

Ajánlat tág értelemben: minden olyan szerződési nyilatkozat, amelyet ajánlattétel szándékával tettek meg. Szűk értelemben: az a nyilatkozat, amelynek elfogadásával a szerződés létrejött.

Az ajánlat olyan megállapodást kezdeményező nyilatkozat, amely legalább a lényegesnek tekintett szerződéses elemeket tartalmazza, és egyértelműen kitűnik belőle, hogy az abban foglaltak ügyletkötési akaratot tükröznek, tehát a nyilatkozó – elfogadás esetén – azt magára nézve kötelezőnek ismeri el. Az ajánlattételre bármelyik fél jogosult, megbízott útján is lehet tenni.

Formája attól függ, hogy jogszabály vagy a felek kifejezett megállapodása a megkötendő szerződés érvényes létrejöttét milyen alakszerűségi követelmény betartásához köti.

Az ajánlattól el kell határolni a felhívást ajánlattételre, amely valójában nem tekinthető szerződési nyilatkozatnak. Nem tartalmaz minden feltételt, kötelezettséget,amelyek elfogadása esetén létrejönne a kétoldalú jogügylet. (pl. szórólapok szétosztása, áruk elhelyezése a kirakatban, biztosító ügynöke felkeresi a másik felet biztosítási szerződés megkötése végett)

GK 5. szám

b) A megkötendő szerződés egyes feltételeire nézve az egyezkedések során létrejött megállapodások sem a feleket, sem a szerződési vitában eljáró bíróságot nem kötik. A gazdasági perben eljáró bíróságok egyébként a diszpozitív jogszabályok rendelkezéseit sem kötelesek a szerződési ügyek elbírálása során figyelembe venni.

AJÁNLATI KÖTÖTTSÉG

Ajánlatra vonatkozó rendelkezések:

211. § (1) Aki szerződés kötésére ajánlatot tesz, ajánlatához kötve marad, kivéve, ha kötöttségét azajánlat megtételekor kizárta.

(2) Az ajánlattevő kötöttségének idejét meghatározhatja.

Ennek hiányában jelenlevők között vagy telefonon tett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség megszűnik, ha a másik az ajánlatot nyomban el nem fogadja.

2

B/3    A SZERZŐDÉSKÖTÉS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

Távollevőnek tett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség annak az időnek elteltével szűnik meg, amelyen belül az ajánlattevő – tekintettel az ajánlatban megjelölt szolgáltatás jellegére és az ajánlatelküldésének módjára – a válaszmegérkezését rendes körülmények között várhatta.

Jogszabály az ajánlati kötöttség idejét eltérően is szabályozhatja.

Ajánlatra és más szerződési nyilatkozatra (elfogadó nyilatkozatra) vonatkozó szabályok:

214. § (1) A szerződési nyilatkozat, ha azt szóban vagy szóbeli üzenettel tették, a másik fél tudomásszerzésével válik hatályossá; az írásban vagy távirati úton közölt nyilatkozat hatályosságához pedig az szükséges, hogy az a másik félhez megérkezzék.

(2)   A még hatályossá nem vált nyilatkozatot vissza lehet vonni. A visszavonó nyilatkozatnak legkésőbb a visszavont nyilatkozattal egy időben kell a másik félhez érkeznie, illetőleg tudomására jutnia.

(3)  Ha mindkét fél gazdálkodó szervezet, az ellenszolgáltatást (vételár, díj) vállaló fél a nyilatkozatát a szerződés létrejöttéig visszavonhatja, a másik fél költségeit azonban meg kell térítenie.

(4)  Ha az elfogadó idejében megtett nyilatkozata az ajánlattevőhöz elkésve érkezik, az ajánlattevő köteles a másik felet haladéktalanul értesíteni arról, hogy a szerződés nem jött létre. Ha ezt elmulasztja, a szerződés létrejön.

GK 7. szám

Az ajánlatra vonatkozó eltérő véleményt – az ajánlati kötöttségre megállapított határidőn belül – több részletben is lehet közölni.

GK 6. szám

A gazdálkodó szervezetek közötti szerződések megkötése során az egyik fél a másik szerződő fél ajánlati kötöttségének idejét nem hosszabbíthatja meg. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a fél olyan tartalmú nyilatkozatot tesz, hogy kész szerződést kötni, de bizonyos határidőt kér a részletes szerződési feltételeket is tartalmazó elfogadó nyilatkozat (rendelésigazolás, megrendelés) közlésére.

Jelenlévők között vagy telefonon tett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség megszűnik, ha a másik azajánlatot nyomban el nem fogadja.

A távollévőknek tett ajánlathoz való kötöttség akkor kezdődik, amikor az ajánlat a címzettel szemben hatályossá válik. Vagyis ha múló eszközzel tették: amikor a tudomására jut. Ha maradandó eszközzel tették: amikor hozzá megérkezik.

Fontos kiemelni, miszerint közömbös, hogy az elfogadás elkésettsége (későbbi megérkezése) milyen okra vezethető vissza. Ha tehát ennek oka az elfogadó fél döntést halogató magatartása, belső kézbesítési hanyagsága, vagy akár közreműködőjének (pl. posta) mulasztása, a következmény egy és ugyanaz: a forgalomban résztvevő alanyok biztonsága érdekében az ajánlattevő mentesülni fog kötöttsége alól. Vagyis a válaszadás időbeli megfelelősége felróhatóságtól független, objektív alapú ténykérdés. A jogbiztonság követelménye azonban azt is jelenti, hogy az elfogadó nyilatkozatot tevő fél nem lehet bizonytalanságban. 

3

B/3    A SZERZŐDÉSKÖTÉS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

tekintetben, hogy létrejött-e a szerződés vagy nem. A kérdést a Ptk. úgy oldja meg, hogy elutasításról szóló nyilatkozattételi kötelezettséget ír elő az időben elküldött, de késve érkezett elfogadó nyilatkozatra vonatkozóan az ajánlattevő számára, ennek hiányában a szankció a szerződés létrejötte.

A Javaslat nem sorolja fel, hogy mi minősül jelenlévők között tett jognyilatkozatnak, hanem úgy rendelkezik, hogy jelenlévők között tett ajánlatnak minősül minden olyan jognyilatkozat, amelyről a címzett az ajánlattétellel egyidejűleg tudomást szerez. A meghatározás magában foglalja a Ptk. 211. § (2) bekezdésben meghatározott eseteken (szóban vagy telefonon tett ajánlat) túl például az internetes valósidejű kommunikációt (például: chat) is. Jelenlévők esetében a jognyilatkozat azonnal hatályossá válik, és azt a másik félnek azonnal el kell fogadnia, különben az ajánlati kötöttség megszűnik.

A Javaslat a távollévők definícióját nem tartalmazza: távollévőnek tett ajánlat minden nem jelenlévők között tett ajánlat. A Javaslat változatlan formában tartja fenn a Ptk. 211. § (1) bekezdésének és a 213. § (1) bekezdésének vonatkozó szabályait.

Az ajánlat nem vonható vissza, ha az ajánlat tartalmazza, hogy visszavonhatatlan vagy az ajánlat az elfogadásra határidőt állapít meg.

 

A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE

213. § (1) A szerződés jelenlevők között abban az időpontban jön létre, amikor az ajánlatot elfogadják, távollevők között pedig akkor, amikor az elfogadó nyilatkozat az ajánlattevőhöz megérkezik.

(2) Az ajánlattól eltérő tartalmú elfogadást új ajánlatnak kell tekinteni.

(3)    Ha a szerződés távollevők között jön létre, a szerződés létrejöttének helye az ajánlattevő lakóhelye, illetve székhelye (telephelye).

Az ajánlat elfogadásáról akkor beszélhetünk, ha azzal az elfogadó nyilatkozat teljes tartalmi azonosulást jelent. Ha az ajánlatra adott válasz elutasító, akkor disszenzus van, azaz nem jön létre a szerződés, és a létrehozási folyamat is véglegesen megszakad. Ha az ajánlatra adott válasz nem elutasító ugyan, de tartalmában eltér az ajánlattól, a szerződés nem jön ugyan létre, de nem is zárult le a szerződéskötésfolyamata. Az ajánlat hatályát veszti, az eltérő tartalmú válasz pedig új ajánlatnak minősül, amelyhez már a másik fél részéről kötődik az ajánlati kötöttség. Ez esetben az eredeti ajánlattevőn a sor, hogy érdemi választ adjon. A folyamat tehát vagy disszenzussal szerződés nélkül, vagy konszenzussal, azaz a szerződés létrejöttével zárul le.

A Ptk. 213. § (2) bekezdése az ajánlattól bármely kérdésben eltérő elfogadást új ajánlatnak minősíti. A Legfelsőbb Bíróság egy felülvizsgálati ítéletében kimondta, hogy „[a] felek akarategységének – az ajánlat eltérő tartalmú elfogadása folytán bekövetkezett – hiánya a szerződés létrejöttének akkor is akadálya, ha a felek ellentétes akarata kevésbé lényeges feltételekre vonatkozik.” (BH 2000/149. sz.) A Javaslat az üzleti élet szerződéskötési szokásait figyelembe véve szakít ezzel a merev megközelítéssel.

Ha az ajánlat és az elfogadás a lényeges kérdésekben megegyezik, a szerződés akkor is létrejön, ha a felek a szerződés nem lényeges kérdéseinek vonatkozásában ellentétes jognyilatkozatot tettek… ilyen esetekben az elfogadó nyilatkozat tartalma szerint létrejöttnek tekinti a szerződést. Az ajánlat tartalmazhatja, hogy az ajánlattevő csak az ajánlat változatlan tartalmú elfogadása esetén tekinti a szerződést létrejöttnek (azaz az ajánlat valamennyi kikötését lényeges kikötésnek minősíti). Ennek hiányában is lehetősége van az ajánlattevőnek arra, hogy a módosított tartalmú elfogadás ellen tiltakozzon. Ha a módosított tartalmú elfogadó nyilatkozat olyan kikötést tartalmaz, amely az eltérést vagy kiegészítést olyan lényeges kérdésnek tekinti, amelynél fogva a szerződés csak az elfogadó nyilatkozatban foglalt eltérésekkel együtt jöhet létre, új ajánlatról van szó. Ebben az esetben az eredeti ajánlattevő általi elfogadás szükséges a szerződés létrejöttéhez. 

4

B/3    A SZERZŐDÉSKÖTÉS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI 

(3) Ha a felek a szerződést nem foglalták írásba, és az egyik fél a szerződés megkötését követően késedelem nélkül olyan írásbeli nyilatkozatot küld a másik félnek, amely a szerződés megerősítését jelenti, de amely lényegesnek nem minősülő további vagy eltérő feltételt tartalmaz, e feltétel a szerződés részévé válik, kivéve, ha a címzett a feltétel ellen haladéktalanul tiltakozik.

A Javaslat külön is kimondja azt a magától értetődő tételt, hogy az elfogadó nyilatkozat késedelmes megtétele esetén a szerződés nem jön létre, és az ajánlati kötöttség megszűnik. E főszabály alól a Javaslat a következő bekezdésekben két kivételt állapít meg:

  1. Ha az ajánlattevő jelzi, hogy a késedelem ellenére létre kívánja hozni a szerződést és erről haladéktalanul értesíti az ajánlat címzettjét, a szerződés létrejön.
  2. Ha az elfogadó nyilatkozatot az ajánlat címzettje időben megtette és az csak a nyilatkozat továbbítójának hibájából nem jutott el időben az ajánlattevőhöz, a szerződés – hacsak az ajánlattevő nem tájékoztatja az ajánlat címzettjét arról, hogy ajánlatát hatályát vesztettnek tekinti – létrejön.

A Javaslat a Ptk. 213. § (1) bekezdését pontosítja és egészíti ki. Szóban és írásban megtett elfogadás esetén is a jognyilatkozat hatályossá válásával jön létre a szerződés.

205. § (1) A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.

(2) A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez.

A feleknek tehát nem kell minden részletkérdésben megegyezniük. Ez vonatkozik már az ajánlatra is. (GK 5. szám c.) Azt, hogy mit kell lényeges elemnek tekinteni, részben maga a jogszabály, részben a felek határozzák meg. Lényegesnek kell tekinteni a következő kérdéseket:

a joggyakorlat egységesen lényeges kérdésnek tekinti a felek személyét, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás meghatározását.

amelyet a törvény főkötelezettségnek minősít

amelyet a felek bármelyike a szerződéskötést megelőző tárgyalások során lényegesnek minősített

Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben,amelyeket jogszabály rendez.

Ha a jogszabály egyes elemeket kógens tartalommal szabályoz, attól a felek egyező akarattal sem térhetnek el.

Ha a jogszabály diszpozitív tartalommal szabályoz egyes szerződési elemeket, akkor az adott kérdést a szabálynak megfelelően kell rendezettnek tekinteni. Amennyiben a felek attól el kívánnak térni, egybehangzó nyilatkozatot kell tenniük.

(Klaudikálóan kógens rendelkezésről van szó, ha a szabály eltérést valamelyik fél irányában nem enged.)

(3) A szerződés tartalmává válik az a szokás, amelyet a felek korábbi üzleti viszonyukban alkalmaztak, és az a gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak, továbbá az a szokás, amelyet a felekkel hasonló helyzetben lévő személyek általában irányadónak tartanak, kivéve, ha az ilyen szokás alkalmazása – a felek közötti korábbi üzleti viszonyra is figyelemmel – indokolatlan volna.

 

5

B/3    A SZERZŐDÉSKÖTÉS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

207. § (1) A szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett.

Az értelmezéskor alapvetően azt kell tisztázni, hogy az adott nyilatkozaton mit kellett értenie a másik félnek. Ez a törvény szerint úgy állapítható meg, ha értékeljük

a)  a szavak általánosan elfogadott jelentését,

b)  az eset összes körülményét és

c)  a nyilatkozó feltehető akaratát.

Az értelmezés nem követi tehát tisztán az ún. nyilatkozati elvet, mely a megállapodások érvényességének megítélésében - s így az értelmezés során is - a nyilatkozatnak tulajdonít döntő jelentőséget, hanem azt az akarati elvvel ötvözi. A bírói gyakorlat a nyilatkozói akarat feltárása helyett gyakorta a felek - tehát valamennyi fél - valódi ügyletkötési akaratának felderítésével oldja meg az értelmezési kérdéseket.

Számos jogvita fakad abból, hogy az ajánlat és az elfogadás egybehangzónak látszik ugyan, valójában a felek között nincs valóságos akaratmegegyezés (ez az ún. rejtett disszenzus problematikája). Előfordulási eseteik: pl. ha valamelyik fél akaratának kialakítása, kifejezése, illetőleg a másik fél nyilatkozatának értelmezése során tévedett.

  • Ebben az esetben először meg kell vizsgálni, hogy megállapítható –e a szerződés tartalma. Ha nem állapítható meg, disszenzus van, szerződés nem jön létre.
  • Ha szerződés tartalma megállapítható, azt kell vizsgálni, hogy tévedés vagy megtévesztés címén fennállnak –e a szerződés megtámadásának feltételei. Ha igen, és a megtámadás sikeresen megtörtént, akkor a létrejött szerződés érvénytelen.
  • Ha a megtámadási feltételek nem állnak fenn, akkor a szerződés az értelmezés útján megállapított tartalommal létrejön.

 

A SZERZŐDÉS ALAKJA

216. § (1) Szerződést jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában akár szóban, akár írásban lehet kötni. A szerződési akaratot ráutaló magatartással is kifejezésre lehet juttatni.

(2) A nyilatkozattétel elmulasztása – ha az nem ráutaló magatartás – csak akkor minősül elfogadásnak, ha ezt jogszabály rendeli, vagy ha a felek ebben megállapodtak.

A Ptk. 199. §-ából következően - eltérő előírás hiányában - ez a rendelkezés érvényesül az olyan egyoldalú jognyilatkozatok esetében is, amelyek nem a szerződéskötési folyamat részeként jelennek meg (díjkitűzés, joglemondás stb.).

A szerződéssel kapcsolatos jogvitákban a nézetkülönbség sokszor abból ered, hogy létrejött-e egyáltalán megállapodás a felek között, illetve ha igen, milyen tartalommal. A ráutaló magatartás ugyanis - aktív cselekvéssel vagy éppen passzivitást tanúsítva - szóbeli nyilatkozat nélkül közvetíti a szerződéses vagy egyéb jogügyleti akaratot. Egy magatartás sokféle üzenetet hordoz, számos indoka lehet. Joghatás kiváltására azonban csak az alkalmas, amelyből az arra irányuló akarat az általános élettapasztalat szerint a másik fél által kétségtelenül felismerhető volt. A ráutaló magatartás nem hoz létre szerződést, ha a felek magatartása - önmagában vagy a korábbi tárgyalásokkal, az ügyletkötés körébe eső körülményekkel együtt - nem fejezi ki a megegyezést a szerződés lényeges, vagy bármelyik fél által lényegesnek minősített pontjaiban.

6

B/3    A SZERZŐDÉSKÖTÉS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

A ráutaló magatartással megtett jognyilatkozat kiterjesztően nem értelmezhető.

217. § (1) Jogszabály a szerződésre meghatározott alakot szabhat. Az alakiság megsértésével kötött szerződés – ha jogszabály másként nem rendelkezik – semmis.

(2) A felek által kikötött alak csak akkor feltétele a szerződés érvényességének, ha kifejezetten ebben állapodtak meg. Ilyen esetben a teljesítésnek vagy egy részének elfogadásával a szerződés akkor is érvényessé válik, ha az alakiságot mellőzték.

218. § (1) Ha jogszabály vagy megállapodás írásbeli alakot rendel, legalább a szerződés lényeges tartalmát írásba kell foglalni.

(2)   Ha az írásbeli alakot jogszabály rendeli, és a szerződő fél nem tud vagy nem képes írni, a szerződés érvényességéhez közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat szükséges.

(3)  Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a szerződés érvényességét megszabott alakhoz köti, az ilyen alakban kötött szerződés megszüntetése vagy felbontása is csak a megszabott alakban érvényes. A szerződésnek a megszabott alak mellőzésével történt megszüntetése vagy felbontása is érvényes, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött.

 

Ptké. 38. § (1) Ha az okiratot több példányban állítják ki, a szerződés akkor is érvényes, ha mindegyik fél csak a másik félnek szánt példányt írja alá.

(2)   Ha jogszabály a szerződés érvényességéhez írásbeli alakot rendel, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában írásbeli alakban létrejött szerződésnek kell tekinteni a levélváltás, a táviratváltás valamint a távgépírón és telefax útján történt üzenetváltás, továbbá a külön törvényben meghatározott maradandó eszközzel tett nyilatkozatváltás – így különösen fokozott biztonságú elektronikus aláírással aláírt okirat – útján létrejött megegyezést.

(3) Ha a szerződésre a felek megállapodása rendel írásbeli alakot, a felek megállapodása kiterjedhet arra is, hogy az írásba foglalás követelményét a (2) bekezdés szerinti módok közül melyik alkalmazásával kell teljesíteni.

 

(4) A közokirat minden más alakszerűséget pótol.

Jogszabály az írásbeli alak mellett többbet: minősített írásbeliséget vagy közokiratot is megkövetelhet.

A törvény érvényességi kellékként rendeli alkalmazni az elvárt különleges alakot, amikor kimondja, hogy - eltérő szabályozás hiányában - az alakiság megsértésével kötött szerződés semmis. Az érvénytelenség jogkövetkezménye alól természetesen csak jogszabály adhat felmentést. A feleknek csupán a semmisség orvoslására nyílhat lehetősége. Ezért külön vizsgálatot érdemel, milyen hatással van az alaki szabálysértéssel létrejött megállapodás érvényességére az a tény, hogy

utóbb azt a felek a megkívánt alakban rögzítették. Egyértelmű a gyakorlat abban, hogy a később írásba foglalt ügylet a szóbeli megállapodás időpontjára visszamenő hatállyal nem bír, azt az írásba foglalás időpontjában létrejött új megállapodásnak kell tekinteni. Az alaki hiba utólagos írásba foglalással tehát nem

7

B/3    A SZERZŐDÉSKÖTÉS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

orvosolható. Annak azonban nincs akadálya - amennyiben ebből vita támad -, hogy ilyenkor a bíróság a megállapodást érvényessé nyilvánítsa, az érvénytelenségi ok megszüntetésére figyelemmel [Ptk. 237. § (2)].

a felek annak alapján teljesítettek. Eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában nem orvosolja az érvénytelenséget ez a körülmény sem. A mezőgazdasági termékértékesítési szerződések vonatkozásában azonban a törvény e megállapítással ellentétben, mintegy kivételként rögzíti, hogy az írásba foglalás elmulasztása esetén is érvényes a megállapodás, amennyiben annak alapján a teljesítésre sor került [Ptk. 418. § (2)].

Különleges alaki szabály alkalmazását a felek is kiköthetik. Kifejezett e tárgyú megállapodás hiányában azonban ez érvényességi kellékként nem értékelhető. Olyankor, amikor a formai követelmény a felek nyilatkozatán alapul, az annak megsértésével létrejött megállapodás érvényessége nemcsak a törvényben nevesített teljesítéssel, de lényegében bármilyen más ráutaló magatartással is orvoslást nyerhet.

BH2000. 299. Ha az írásbeli alakot jogszabály rendeli, és a fél nem tud vagy nem képes írni, közjegyzői hitelesítés nélkül is érvényes az okirat, ha a fél azt kézjegyével ellátta, és a kézjegynek tőle származását két tanú aláírásával igazolja. A kézjegy hiányát azonban nem pótolja az, ha a fél nevét az okiratra – akár az ő kérésére – más személy rávezette [Ptk. 218. § (2) bek., 586. § (2) bek., Pp. 196. § (1) bek. c) pont].

 

EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉGà B/6

KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

SZERZŐDÉSKÖTÉSI KÖTELEZETTSÉG à B/2

206. § (1) A szerződéskötési kötelezettség körében, ha a felek nem állapodnak meg, a bíróság – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a szerződést létrehozhatja és tartalmát megállapíthatja. Nem hozza létre a bíróság a szerződést, ha a szerződéskötésre kötelezett fél bizonyítja, hogy a szerződés teljesítésére nem képes, vagy a szerződés teljesítése nemzetgazdasági érdeket sértene.

(2) A szerződéskötési kötelezettség körében a bíróság a szerződést nemzetgazdasági érdekből is módosíthatja, megszüntetheti, felbonthatja vagy hatályában fenntarthatja.

(4) Ha a felek megállapodása valamely nem lényeges kérdésre nem terjed ki, és a kérdést jogszabály vagy más kötelező rendelkezés sem rendezi, a bíróság a szerződést – a szerződés céljának és tartalmának figyelembevételével – a forgalmi szokások alapján kiegészítheti.

A törvényi előírás szerint szerződéskötési kötelezettség esetén és megállapodás hiányában a fél kérelmére (keresete alapján) a bíróság ítélete hozza létre az ügyletet, mégpedig az abban meghatározott tartalommal.

A szerződéses kikötések meghatározásában a diszpozitív szabályok a bíróságot sem kötik, hiszen azoktól maguk a szerződő felek is eltérhetnek.

Szerződéskötési kötelezettség esetén nemzetgazdasági érdekből a bíróság gyakorolhatja az ügyletkötő felek bármelyike helyett a jogviszonyt alakító vagy megszüntető jogosítványokat is, a megkívánt törvényi

 

8

B/3    A SZERZŐDÉSKÖTÉS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

feltételek fennállása mellett a szerződést ki is egészítheti. A kiegészítés jogával azonban csak akkor élhet, ha a felek a lényeges kérdésekben már megállapodtak és az ügylet nem lényeges pontját illetően kógens jogszabályi vagy más rendelkezés nincs.

GKT 26/1973. szám

A bíróságnak a szerződés megkötése, módosítása, felbontása vagy megszüntetése iránt előterjesztett keresetnek helytadó jogerős határozatával - a felek további jogcselekménye nélkül - a szerződés létrejön, módosul, illetőleg megszűnik.

 

GKT 18/1973. szám

a)   Szerződéskötési kötelezettség hiányában szerződési ügyben a bíróság konstitutív jogkörének terjedelmét a felek alávetési nyilatkozatának tartalma határozza meg. Ez nem érinti a bíróságnak azt a jogát, hogy nem lényeges kérdésben a szerződést kiegészítse.

b)  Szerződési ügyben a gazdasági per indítására vonatkozó alávetési megegyezés nincs alakszerűséghez kötve.

c)  Az alávetésre vonatkozó megegyezéstől egyoldalú nyilatkozattal elállni nem lehet. Ez nem érinti a megrendelőnek azt a jogát, hogy szerződési nyilatkozatát a szerződés létrejöttéig visszavonja.

 

A szerződéskötés mechanizmusa:

212. § (1) A jogosult - a szükséges adatok közlésével és a szükséges okiratok megküldésével - ajánlattételre felhívhatja azt, akit szerződéskötési kötelezettség terhel (kötelezett). A kötelezettnek a felhívás kézhezvételétől számított harminc napon belül kell az ajánlatát megtennie.

(2)  Ha az ajánlati felhívás nem tartalmazza az ajánlattételhez szükséges adatokat, illetve okiratokat, a kötelezett a felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles kérni azok pótlását. Ebben az esetben az ajánlattételi határidő a hiányok pótlásától számít.

(3) A határidőket jogszabály vagy - ha jogszabály lehetővé teszi - a felek közös megállapodással eltérően is megállapíthatják.

Az ajánlat elfogadására szóban, írásban és ráutaló magatartással egyaránt sor kerülhet. Az e tárgyú jognyilatkozat megtételének formája csupán akkor kötött, ha jogszabály rendelkezése folytán vagy a felek kifejezetten erről szóló megállapodására tekintettel kizárólag meghatározott alakiságok betartásával jöhet létre érvényesen az ügylet (Ptk. 216-217. §). A nyilatkozat elmulasztása a Ptk. 216. § (2) bekezdése szerint minősülhet csak elfogadásnak.

 

HARMADIK SZEMÉLY BELEEGYEZÉSE VAGY HATÓSÁGI JÓVÁHAGYÁS

215. § (1) Ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatósági jóváhagyás szükséges, ennek megtörténtéig a szerződés nem jön létre, de a felek nyilatkozatukhoz kötve vannak. Kötöttségétől bármelyik fél szabadul, ha az általa a másik féllel közölt megfelelő határidőn belül a harmadik személy a beleegyezés, illetőleg a hatóság a jóváhagyás felől nem nyilatkozik.

(2)  A beleegyezés, illetőleg a jóváhagyás megtörténtével a szerződés – ha jogszabály kivételt nem tesz

– megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal jön létre.

(3)  Beleegyezés, illetőleg jóváhagyás hiányában a szerződésre az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

 

9

B/3    A SZERZŐDÉSKÖTÉS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

A harmadik személy hozzájárulása vagy hatósági jóváhagyást igénylő megállapodások megkötésével a nyilatkozattól függő jogi helyzet jön létre. Ez idő alatt mindkét fél kötve van a nyilatkozatához. Ez nem felfüggesztő feltétel (228.§)

A beleegyezéstől, illetve jóváhagyástól függő szerződés annak megadásával jön létre, de az ügyletkötés időpontjától kezdődő hatállyal. Ha azonban azt megtagadják, a szerződéskötés meghiúsul. Ilyenkor az érvénytelenségre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell dönteni az ebből származó igényekről. A kötöttség időtartama alatt a feleknek a 205.§ (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell eljárniuk. Együttműködési kötelezettségükből következően meg kell tenniük mindent annak érdekében, hogy a kívánt beleegyezés megszülessék.

Leggyakrabban az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultja az a harmadik személy, akinek a beleegyezése nélkül nem jön létre a szerződés. A Ptk. 114.§-a szerint az elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző szerződés semmis, ugyanakkor úgy tűnik, a semmisség ezekben az esetekben nem orvosolhatatlan, hiszen a bírói gyakorlat ezeket úgy tekinti, mint a Ptk 215.§-ban szabályozott szerződéseket, amelyeknél a függő jogi helyzet a fent tárgyalt módokon szűnik meg.

 

BH 2002. 332. A Ptk. 373. §-ában szabályozott elővásárlási jog intézményét meg kell különböztetni az olyan szerződésektől, amelyek érvényes létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatósági jóváhagyás szükséges. A Ptk. 215. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatósági jóváhagyás szükséges, ennek megtörténtéig a szerződés nem jön létre, de a felek nyilatkozatukhoz kötve vannak. Az elővásárlási jog fennállása esetén az annak megsértésével kötött szerződés is érvényesen létrejön, és joghatása az, hogy az ajánlat elfogadása esetén a szerződés az eladó és az elővásárlási jog jogosultja között jön létre, illetve a jóhiszemű vevő az ingatlan tulajdonjogát is megszerezheti adott körülmények mellett. A Ptk. 215. §-ának (1) bekezdése szerinti szerződésnél azonban a harmadik személy beleegyezésének hiányában a szerződés létre sem jön, és arra az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni (ennek leggyakrabban előforduló esete a jelzálogjog biztosítására bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjának az érintett ingatlan átruházásához történő beleegyezése.

 

ELŐSZERZŐDÉSà B/2

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEKà B/4 (akaratmegyegyezés látszata, fiktív konszenzus, alkura nincs lehetőség

 

A szerződés létrejöttének speciális módozatai

Az ügyletek tömegesen előforduló, tipikus jellemzői, az egyes ügyletek speciális jellege, vagy akár pl. a nyilvánosság fokozott követelménye kikényszerítette, hogy a szerződés létrejötte, a konszenzus kialakításának a módja a klasszikus alkuhoz képest módosuljon. A szocializálódás a szerződések létrejötte körében a szabványosodásban, egyszerűsödésben, ill. a szerződési akaratnyilatkozatok ellenőrizhetőségében, végül pedig a gazdaságszervező - előkészítő jellegben nyilvánul meg.

 

1. Reálaktus

Ebben az esetben a szerződés szóban vagy írásban kifejezett akaratnyilatkozatok nélkül jön létre, ugyanis mindkét fél ráutaló magatartása egyértelmű tényeivel fejti ki a joghatás kiváltására irányuló szándékát. Előfordulási területe a mindennapi, gyors lebonyolítást igénylő, kisértékű ügyletek köre (automata benzinkút, önkiszolgáló bolt, parkolóórás gépkocsiőrző, stb.).

 

2. Széleskörű nyilvános ajánlat elfogadásával létrejövő szerződés

Az ily módon létrejövő szerződések specialitása, hogy a korrekt tájékoztatást kogens jogszabályok írják elő. A tájékoztatásnak nyilvánosnak, teljes körűnek, hiteles és friss adatokat tartalmazónak kell lennie, amely a közzétételkor még ismeretlen leendő szerződő felek számára megfelelő biztonságot ad, vagy legalábbis a kockázat tényét és mértékét nyilvánvalóan tudatosítja az elfogadásra hajló féllel. Ilyen módon jön létre az értékpapírok elsődleges kibocsátása (részvény-, ill. kötvényjegyzés, stb.). A kibocsátott tájékoztatót az állami felügyeleti szerv előzetes ellenőrzésnek veti alá, ennek hiányában az ügylet eleve érvénytelen.

 

B/3    A SZERZŐDÉSKÖTÉS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

 

  • 376. § (1) A felek megállapodhatnak, hogy a vevő a vételárat meghatározott időpontokban, több részletben fizeti meg, és a dolgot a vételár teljes kiegyenlítése előtt neki átadják (részletvétel).

(2) Az eladó írásban kikötheti az elállás, illetőleg a részletfizetési kedvezmény megvonásának jogát arra az esetre, ha a vevő a részletet az esedékességkor nem fizeti meg. Ezzel a jogával az eladó a részlet megfizetésének első ízben való elmulasztása esetében csak akkor élhet, ha a vevőt erről előzőleg értesítette, és neki a teljesítésre megfelelő időt engedett.

(3)  Ha az eladó a szerződéstől elállt, a vevő köteles használati díjat fizetni, továbbá meg kell térítenie azt a kárt, amely a dolog rendeltetésszerű használatával járó értékcsökkenést meghaladja.

(4)   A vevőnek átadott dolog elpusztulásának vagy értékcsökkenésének veszélyét – a tulajdonjog fenntartása esetében is – a vevő viseli.

 

[Vállalkozási szerződés]

390. § (1) A felek megállapodhatnak abban, hogy a vállalkozó részletes műszaki és gazdasági adatokat tartalmazó ajánlatot készít, a megrendelő pedig díjat fizet, és az ajánlatot átveszi.

(2)   A megrendelő a részletes ajánlatot – a törvény eltérő rendelkezésének, illetőleg a felek eltérő megállapodásának hiányában – szabadon felhasználhatja abban az esetben is, ha annak alapján a vállalkozóval nem köt szerződést.

(3) A felek a szolgáltatást műszaki tervekre és költségvetésre utalással is meghatározhatják.

 

[Fuvarozási szerződés]

488. § (1) Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó díjazás ellenében köteles a küldeményt rendeltetési helyére továbbítani és a címzettnek kiszolgáltatni.

(2) A szerződés a fuvarozás elvállalásával jön létre. Jogszabály kimondhatja, hogy a küldemény átvétele jelenti a fuvarozás elvállalását.

 

[Szállítmányozási szerződés]

514. § (1) Szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó köteles valamely küldemény továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerződéseket a saját nevében és megbízója számlájára megkötni, valamint a küldemény továbbításával kapcsolatos egyéb teendőket elvégezni, a megbízó pedig köteles az ezért járó díjat megfizetni.

(2) A szerződés a megbízás elfogadásával jön létre.

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 50
Tegnapi: 32
Heti: 223
Havi: 904
Össz.: 86 865

Látogatottság növelés
Oldal: Polgári jog - Szerződés kötés Ptk. ide vonatkozó szabályai
SÁTOR PAVILON, VATTACUKOR ÉS POPCORN GÉP ELADÁS! IZZÍTÓGYERTYA SZERELÉS! - © 2008 - 2017 - vattacukorkiraly.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: vattacukor gép ár - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »